Az áruló...

Elfogtuk Yasut, de sajna a másik meglógott. szomorú de hát ez van.
Hazatértük nyilván Yasuval akit egyből Aridamhoz vittünk.
-Hoztunk meglepit.-ülök le az asztalára.

-Hát te még idemerészkedtél?-

-Mintha saját akaratomból lennék itt...

-Halottként úgy se tudod megmenteni az élettől.-

-Amiért jöttem, azt megmentettem. Innentől kezdve csak azt akarom, hogy dögölj meg. Szép lassan.

-Tudod, hogy kívánságod úgy sem teljesül. Öljétek meg. Nincs értelme életben hagyni.-

-Lehet lassú halála? Nem szeretem ha átvernek...

-Szabad kezet kaptok.-

-Oooh. Megfogjátok nekem?-nézek Adamékre.

-neked bármit.-

-Oooh. MIndjárt elolvadok.-állok fel.

-Azt azért ne tedd.-rángatjuk fel Yasut.-Játszadozz csak. De hagyj nekünk is.

-MIntha ez a Liba értene bármihez is a baszáson kívül.

-Oh máshoz is értek..-vigyorgok majd lehúzom a gatyáját. Hmm nem is rossz a látvány.-...például a késekhez.-vigyorgok és azzal a lendülettel levágom neki.
-Tessék drága.-nyomom bele a kezébe.-Utálom ha átvernek.-súgom a fülébe.
-Ennyi innentől rátok bízom.-ülök vissza Aridam asztalára vigyorogva. élvezetes a szenvedő üvöltése.

-Hát ez még számomra is visszataszító.-

-Te is így jársz ha átversz drága.-vigyorgok.

-Előbb nyírom ki magam, és nekem nem lenne miért visszajönnöm.-

-Engem nem az érdekel. Ha egyszer felcsigázol, hogy ágyba viszel akkor vigyél is. MOndjuk..-sétálok oda hozzá.-...Te élvezed, szóval nem tennél ilyet.-vigyorgok önelégülten.

-Mintha te nem élveznéd.-

-Oooh én azt nem mondtam, hogy nem élvezem.

-De ezt...te csinálod.- mutatok Yashura

-Azt hittem szórakozni akartok. De hát ha nem akkor nem.-gyújtom fel Yasut.-Jó hamvadást.-röhögök. Kellemetlen lehet.
Egy kis idő elteltével már nem is volt más utána csak hamu.
-Ennyi.

-Hol maradt a megetetés?Hm?

-Azt csak nektek szólt.-vigyorgok.

-kis cuki.-