A "játék"....

Eljött az idő. Remélem jól alakul ma minden. El is indultunk Luciferhez.

-Viszlát élet..-

-Ne foss, együtt verhetetlenek vagyunk.

-Nem szeretem a pozitív hozzáállást.- jelének meg előttük egy gonosz vigyorral. - Rose, drágám. Nem hittem volna, hogy eljössz.

-Ne húzd az időt. Vágjunk bele.

-Ahogy óhajtod.-csettintek egyet és azzal igazából átkerülünk egy Kolosszeumba. Én és Rose a kilátóra a többiek meg a küzdőpályára.

-Jól kezdődik....

-Ennyi erővel itt lehetne a sárkányom is...

-A szabály egyszerű, négyen vagytok négy ellenfeletek van. Ha legyőzitek őket akkor meglátjuk mit tehetek.-meg is jelenik előttük a négy ellenfél: Dominik, Jake, Roxana és Bill. Igen újra tudom éleszteni őket de nyilván bármikor el is tunttethetem őket ez csak ilyen ideiglenes felélesztés. A képességüket is ugyanúgy használhatják.

-Ehh

-Rajta!-azzal elindítom a játékot.

-Tudom, hogy nem gyakran csináltuk,mert mit szólnátok ha kivételesen csapatban nyomnánk?

-Kivételesen egyetértünk.

-Nem nincs más esélyem úgy se.-plane hogy ez a hülye eléggé mély nyomot hagyott bennem. Nevezzük szinte traumának.
Kis csapatmunkaval sikerülhet. Én főként csak a ködért feleltem, ami jó volt főleg Masonnek akik így eléggé közel tudott menni mindenkihez Edward meg James szokásosan hozta a formáját, habár mivel Edward még sánta így mikor nem úgy jött egy lépés James vagy Mason segített rajta.
Kifulladtunk és nem tudom, hogy hogy, de sikerült

-Jók voltunk.

Nem is rossz.
-Még fölösleges örülni.-jelenek meg előttük a téren.-Nem lesz ez ilyen egyszerű.

-Valahogy sejtettük.

-De ha neked is további feltételeid vannak és nem csak egy "játék" van nekünk is lenne még valami.

-Rose az egyetlen akit meghallgatok, de majd csak később. Most én fogok szórakozni.-jelenik meg arcomon egy vigyor. Szabadjára engem az erőm egy részét. Ez a kis erő is már akkora mintha szélvihar lenne körülöttünk. Villámlás, dörgés, de ebben a legnyomasztóbb az, hogy ettől az erőtől sokan lesokkolódnak és félnek is.

Hirtelen még a hideg is kirázott. Én nem érzékelem az ilyen dolgokat, de tisztán érzem most, ez az erő ami belőle jön... félelmetes. Az egész testem is elkezdett remegni, meg a könnyeimet is érzem.

Tudtam, hogy nagy ereje van, de ez még engem is meglepett. Rossz érzés bevallani de... félek. Ezzel szemben esélyünk sincs. A kezeim remegnek és mintha le is vágytam volna.

-Hát ma fogunk meghalni...nem is tudom mit vár ezzel szemben

-Ezt akartam látni. -zárom el az erőmet.-Jó volt látni a félelmet a szemetekben. Ezzel végeztünk is. -roset is levarázsolom közénk. - Legyen hát, ahogy szeretnéd. Holnap kettesben egy vacsora mellett megbeszéljük a dolgokat. Addig is-veszek elő egy koponya mintázatú gyűrűt. Igen ez az névjegyem.-Menj vissza és mutasd meg a kis angyalodnak is.-húzom az ujjára és kézen csókolom. -Ég veletek.-Tűnök is el.

Hát igazából köpni nyelni sem tudtam.
-Köszönöm!-ölelem meg a többieket. Jamest hagyom utoljára, hogy ő kapjon meg egy szenvedélyes csókot is.

-Remélem tudod, hogy ennél sokkal többel tartozol.-