Egy nem várt vendég

MIután Rose elment beültem a trónomba és élveztem még ezt a mámort. Ez az íz, egyszerűen isteni, sok lényt kóstoltam már, de ez nem hasonlít egyikhez sem.
Amint elszállt ez az íz gyújtottam egy cigit, közben pedig egy szokatlan lényt érzékeltem az ajtómban, Egy vámpírt. Szagról felismerem, hogy ki is ő pontosan. Nem várta volna, hogy ide jön.
-Merész egy vámpírtól, hogy ide merészkedett.

Bementem az ajtón. Kintről hallottam az összes szavát. Kicsit irritál, hogy nem hallom a gondolatait de ezt mondjuk tudtam. Rá kb semmi sem hat.
-Nem hinném, hogy merészség az, hogy itt vagyok, inkább az amit mondani akarok.-állok meg előtte kb egy öt méterre.

-Oh valóban?-állok fel.-Akkor hajrá, beszélj és reménykedj, hogy életben hagylak.-jelenik meg arcomon egy gonosz mosoly.

Eh most jön a legrosszabb része.
-Erősebb akarok lenni, Szóval arra kérlek...-veszek egy mély levegőt és letérdelek.-...taníts engem.

Nah ez meglepő volt. Egy hümmögő hang hangzik el majd közelebb sétálok hozzá.
-És mi hasznom lenne ebből?-hajolok le hozzá olyan közel, hogy kb pár centi választja el az arcunkat.

-A szolgalatodra állok mindenben. Tudom ez nem sok, de magamon kívül nem tudok mást ajánlani....

-Hmmm.-egyenesedem ki és így igazából más kerül az arcához eléggé közel, már ha értitek.-MIndenben?-jelenik meg arcomon egy perverz mosoly.

Nah most tudnám elhányi magam.
-Igen...

-Legyen.-sétálok vissza a trónomba.-Az emeleten vannak szobák, keress magadnak egyet.

-Rendben.-azzal fel is állok és felmegyek. Hamar találok is egy szobát ahol le is dőlök az ágyra. Hosszú napjaim lesznek...