Bosszantó hírek

Oooh ismerősnek tűnik ez a kis alak a tömegben. Kicsit utána járok.
Felállok és elé ugrom.
-Szia drágám. Új vagy erre? Nem mondtam neked, hogy nem illik más bevételét ellopni?

Gyors volt.
-Hm micsoda cica. Nem mondták neked, hogy ne járkálj gazda nélkül?-vigyorgok majd elkezdem kínozni.

Egy ideig eljátszottam, hogy fáj a kínzása. Aztán miután láttam az elégedett mosolyát kacagni kezdtem.
-Oooh drágám, azt hiszed engem ezzel fenyegethetsz?-vigyirgok.

Nah ez szar helyzet. Habár lehet ez nem hat rá de a fizikai erőmmel nem tud mit kezdeni. Habár nem tervezek harcolni, jobb lenne ha visszavonulnék. NOah még a végén kinyírna.
-Ez szomorú. Pedig biztos élvezted volna.-vigyorgok majd egy hírtelen mozdulattal felkevertem a port és elkezdtem futni ellenkező irányba.

-Fuss csak.-vigyorgom. A mágiámmal felhúzok köré egy tűzfalat. A tűztől nagyon félnek ezek a lények.
Közelebb sétálok.
-Maradj csak nyugton. -a tűzből nem akármilyen füst száll fel, altató hatása lesz ha beszívja a tűzben álló lény. Meg kissé fájdalmas is. Égeti kicsit belülről.

Baszki....EZ nem jó..olyan mintha fuldokolnék, mintha parazsat ettem volna. Égeti a torkom baszki. 
Egy idő után már nem bírtam a talpamon állni. A torkomat szorongattam és már bele is martam úgy fájt. Baszki.

Amíg szenvedett végig röhögtem de sajna hamar kidőlt.
-Ne már, azt hittem többet szórakoztatsz.-tűnik el a tűz és odasétálok a sráchoz.-Puhány...-varázsolom el. Majd visszamegyek a drága főnököm kis szobájába.
-Hoztam valamit. -ülök bele a ölébe. Persze még nem mutattam meg neki.

-Azt is belerakod az ölembe?- dőlök hátra a székben tarkóra rakott kézzel

-Nem. De csak akkor adom oda ha megfizetsz. -hajolok közel az arcához.

-Előbb mutasd, hogy mit hoztál.-

-Ha megígérem, hogy te magad fizetsz ki érte.

-Attól függ mit akarsz.-

-Biztos vagyok benne, hogy tudod, hogy mire vágyom.

-Akkor nem kell.-

-Kérlek, ígérem hogy nem fogsz csalódni.

-Miért akarsz engem ennyire? Úgy is csak múló alkalom lenne.-

-Az nem számít.. kérlek..-simulok hozzá még jobban. -... én a tiéd vagyok, had érezzem így még jobban.

-Nem csípem ha hízelegnek te is tudod.- lököm óvatosan el egy kicsit magamtól. -Tudod, hogy sose gondoltam úgy rád.-

-Kérlek....nem hízelgés a lényeg. Nem akarok ettől több lenni, sem a te szemedben, sem máséban...Nem akarok ettől több lenni. Ez csak egy, dicséret lenne a munkámért. Nem várom el mindig. De ritkán megtisztelhetnél vele....

-Bárhogy máshogy kimutatnám köszönetemet, de nem vonzódom hozzád.-

-Értem...-állok fel. - Sajnálom hogy feltartottalak.....-indulok is ki.

Épp a dolgomra tartottam mikor megláttam Meluit sétálni. Elkaptam a karját és megállítottam.
-Hé cicám, nincs kedved játszani kicsit?-vigyorgok.

-Takarodj!-üvöltök rá úgy hogy az erőm miatt elrepül a falnak. Nem volt szándékos így amint észleltem mi történt inkább elfutottam.

-Bazdmeg.-kelek fel a romok között. Nem láttam még ilyennek. MI baja lehet? Nah mindegy.
Bemegyek a főnökömhöz közben pedig porolgatom magam.
-Látom beszéltél Maluival.

-Látom te is.-