Újra piacon

-Szagot fogtak volna?

-Jó esély van rá. Nekik ha csökken a vevőkörük az feltűnhet nekik.-

-Máris ennyire érződne náluk a dolog?

-Hát ha azt veszed elég egy fixebb vevőjüket elcsípni, hogy nem kell neki. És most már tuti jobban figyelnek, mert számítanak ránk.-

-Ezt egyszerűen kideríthetjük. Mármint, hogy tényleg ők e azok. Csak oda kell menni körbenézni.

-Konkrétan megdögleni? Kösz nem.-

-Odaviszek bárkit de én sem vállalnám.

-Nem szívesen de bevállalom.

-Nem kéne ezért feláldozni embert. Még akárhány helyen próbálkozhatunk a világban.-

-Úgy is vissza kell mennem. De csak akkor vállalom ha Tom ott marad egy kis ideig és elhoz valakit.

-Miért mennék ebbe bele? A saját bőrömet tenném kockára vele.

-Csak egy kérdés kölyök...ha neked lenne ott valakid, aki mindennél többet érne neked nem akarnád elhozni? Akár a te életedért cserébe, vagy máséért?

-Egy órát kapsz. Addig várok, ha nem ér oda nem várom meg.

-Elég lesz.

-Akkor sok sikert.-

-Inkább gyors halált és kevés szenvedést kívánj. Azzal előrébb vagyok.

-Akkor kellemes halált.-

-Egy óra.-fogom meg a vállát.-Viszlát egy óra múlva.-tűnünk el azzal és egyenest a kis helyünkön termünk Amerikában.
-Igyekezz. Már egy perced letelt.

-Igyekszem.-el is indultam. 
Régen megismertem egy nagyon rendes ember lányt, de mivel tudtam, hogy ezt sokan kihasználnák így sosem említettem senkinek. Így volt a legjobb. Sőt kerestem neki egy jó eldugott kis helyet és igazából ott élt. Velem. Éveket töltöttünk együtt és most nemrég végre sikerült összehoznunk egy kis lurkót. Remélem nem találtak rájuk. Ha bármi bajuk esik igazából már értelmetlen bármit is kezdenem magammal.
Megérkeztem a kis rejtekhelyhez. Kívülről nem tetszett a látvány. Lángolt minden...Dorothy..
-Dorothy!-futok be az égő kis rejtekbe. Körbe rohanok a helyen és meg is találom őt. A padlón feküdt egy fagerenda alatt. Odarohanok hozzá.
-Drágám..-simítom végig az arcát.
-Mentsd meg....Yasu...védd meg....-alig nyitott szemmel rámutat a kis bölcsőre ahonnan gyerekbőgés szól. Még a tűz nem ért oda.
-Te is jössz! NEm hagylak itt.
-Vidd őt és vigyázz rá...-emelte fel arcomhoz kezét majd pár pillanat múlva a keze a földre zuhant. Elkéstem. Sajnálom drágám.
Neszt hallottam kintről. Még itt lehetnek...Lefektettem Dorothyt és adtam egy utolsó puszit neki. 
Megragadtam a lányomat és visszaindultam vele.

Meluinak okos húzása volt. Szépen kifigyelte a dolgokat. SŐt igaza volt, hogy Yasu vissza fog jönni a kis drágáért.
Elé ugrom.
-Lám lám. Nem szokás hazatérni árulás után tudod-e?-jelenik meg arcomon egy gonosz mosoly.

-Üzenem a kis szukádnak, és a nyomorék főnöködnek, hogy dögöljenek meg!-változom füstté és azonnal megindulok Tom felé. Remélem még időben vagyok.

Már csak percek kérdése és lelépek. 
-Igyekezz már...-járkálok fel-alá.

Sikerült. Ideértem. Már látom Tomot.
-Itt vagyok.-szaladok oda hozzá.-Fogd.-nyomom a kezébe a lányom.-Vidd haza.

Oké azért erre nem számítottam.
-Te is..-nem bírok megmozdulni. Faszom. Ha nem érek hozzá nem tudom magammal vinni.

Megdermesztettem őket.
-Hova hova?