Azok a gimis napok

-Semmi csak a szokásos uncsi órák meg az önvédelmi órák, ahol Lucet leteperte valami új srác, aki amúgy egész nap bámulta és Luce tiszta vörös volt.-

-Noah!-vágom oldalba.

-Látjátok most is kicsit vörös.-

Majdnem belefulladtam a vizembe mikor meghallottam Noah szavait.
-Micsoda?! Melyik volt az?-az én kislányomat? meghal...

-Mi is meg akartuk ölni, de akkor Luce olyan csúnya szemmel nézett. Dylan szerint meg valami furcsa abban a srácban.-

-A húgi belezúgott....uuuuh-de azért megölném.

-Elég már. és nyugi apu, csak önvédelmi óra volt és figyelmetlen voltam. Nem történt semmi más...-jó ez nem igaz de elég ha ennyit tud.

-Legközelebb nyírjátok ki...-nézek a többiekre.

-Szerintem apa lehet jobb, ha holnap megnézitek a srácot... valami tényleg fura benne...olyan mintha megjátszaná magát és nem csak Luceval kapcsolatosan, hanem úgy alapból nem természetes a viselkedése...tudom ezt mondom pont én a "fura" srác, de ő is legalább annyira fura, mint én csak én nem próbálom megjátszani, hogy egy szinten vagyok a korosztályommal.-

Olyan dolgokra tértem vissza amit legszívesebben nem akartam volna hallani.
-Először is. Edward.-vágom fejbe.-Ne mondj ilyet nekik! Komolyan vesznek. Másodszor hagyjátok már, az ő korukban normális, hogy érdeklődnek mások iránt. Harmadszor ilyenkor a "viselkedészavar" is normális. Negyedszer...-nézek a két fiamra.-..Mit mondtam a dohányzásról és a verekedésről?!-nézek rájuk mérgesen.

-Tudjuk...- feleltük kórusban unott hangon

-Legközelebb nem marad ez csak egy lecseszésben! -nézek rájuk mérgesen.

-Rendben anya.-

Hál istennek elrepült a nap maradék fele nyugiban. Már másnap van de hogy őszinte legyek még mindig a tegnapi jár a fejemben. Kicsit kellemetlen így bemenni, nem adok igazat a srácoknak. Nem zúgtam bele...csak hirtelen volt...ennyi..

Újabb nap újabb buli.
Megint ugyan abban az időpontban vannak és megint csak megbámulom, de most egy önelégül vigyorral.

Luce-t megint megnézte. Ez már idegölő a tegnapi után meg pláne. Megbököm Noah-t és jelet adok neki, hogy kapjuk egy a srácot.

Csak bólintok aprót, hogy Luce ne lássa.

Elsunnyogtunk. A legtöbb gyerek már a teremben van így nem nehéz most megverni valakit. Pláne, hogy elé vágtunk és mikor arra sétált megfogtam a pólójánál fogva és berángattuk egy raktárszobába.
-Nah beszélgessünk egyet.-lököm neki a falnak.

-Héhé. Nyugi. Megmondtam nem akarok balhét.

-Csak azzal van a gond, hogy csak a száddal mondtad ezt semmi mással.-

-Nem az volt az önvédelmi óra lényege, hogy lenyomjuk a másikat?

-Ahhoz nem szükséges olyan közel lenni az arcodnak és vagy fél percig rajta feküdni.-

-Jó ez jogos. De nem volt jobb ötletem...

-aha ...-

-Nekem sem lesz...-vágom izomból gyomron amitől össze is csuklik.