Egy kis hiszti...na meg a nagy balhé

-Hát ez is egy megfogalmazás arra, hogy tök haszontalan vagyok.- húzom meg megint az üveget.

-Érkezett még két emberünk.- megyek oda az ajtóhoz és engedem be őket.

-Sziasztok.- nézek körül

Sikerül biztos helyre érni. Végre. Kifulladtam.
-Heló.-nézek körbe kicsit. Ismerős ez a hely. Meg is érzek egy ismerős szagot és meg is pillantom Andy-t.
-Andy?-futok oda a pulthoz.-Rég láttalak.-mosolygok.

Két ismerős alak legalább.
-Sziasztok! Mit kerestek ti itt? Azt hittem messze jártok.

-Jöttünk, mert hallottuk, hogy gáz van.-

-Hát nem kicsi sajnos...-nézek Rose-ra aki ránézésre is ki van fáradva.-Pihenjetek egyet. Biztos nem volt könnyű utatok.

-Ne is mond..hulla vagyok.-Hajtom is le a fejem a pultra.

-Helo, én Mason vagyok, Andy barátja. De lehet, hogy ismertek, ha szeretitek a rockot.- fogok velük kezet

-James.- nem gondoltam, hogy Andy meleg őszintén

-Szerbusz.-Pattanok is fel.-Nem is tudtam, hogy Andy ilyen hírességek ismer. Ha tudom hamarabb jövök vissza. - mosolygok. nyilván ismerem, vagyis a bandát.-Rose vagyok.

-Kértek valamit inni/enni vagy mutassam az utat a pihenőhelyre?-

-Lepihennék szívesen. Elfáradtam.-amint kimondtam ezt a mondatot hirtelen megéreztem egy nagyon ismerős szagot az ajtó felől. Oda is siettem.
-Kinyithatom?-kérdezem kicsit sürgetve. Ha minden igaz ez ő...

-Muszáj?- jajdultam fel

-Igen.-Ki is nyitom. És hát, hogy is mondjam. Edward szó szerint rám esik. Már nem áll a lábán és teli is van sebekkel.

Husszú hónapjaim voltak. Alig aludtam vagy ettem. Egyfojtában mozgásban voltam a vadászok elől, és nem segített a helyzetemen a most kialakult helyzet. De valamiért úgy éreztem haza kell jönnöm és megkeresnem Rose-t. A kimerültségtől és a sok sebtől egyszerűen az ajtónál tovább nem jutottam. Az izmaim feladták már és összerogytam.

Odarohanok segíteni Rosenak elcipelni idáig Edwardot.

-Hozok valami könnyű kaját meg inni valamit neki.-

-Én meg hozok egy elsősegély dobozt, ahogy elnézem nem mai sebei vannak.-megyek is érte és hamar vissza is érek vele.
-Mason. Feldobnád a pultra? De ne szó szerint.

-Aha.- emelem fel a srácot

-Tudsz segíteni rajta?-kérdezem aggódva.

-Megpróbálok.-nem vagyok valami nagy orvos, de azért volt tapasztalatom már pár verekedésben, pláne a bárban. Lefertőtlenítem a sebeit és jó szorosan be is kötözöm őket. Habár van egy ami eléggé aggaszt. Nagyon vérzik ott.

-El kell szorítani.-

-Tudom, de mély a seb.-nyomom rá egy gézt.-Mason vedd át kicsit. James te pedig gyere velem kicsit.

-Okés. Amíg eszméletlen nyomhatunk bele sót az összehúzza kicsit.-