Találkozás egy közeli idegennel...

Megperzseltem Adam karját. -Veszed le róla.-

Arrébb lépek.
-Csak vicc volt.

Csak egy megvető pillantást vetettem rá.

Azt hiszem életemben először vágunk Aridammal ugyan olyan fejet.
-Ha még egyszer megpróbálod..-sétalok oda Adamhez.-...levágom a farkad és megetetem veled.-vigyorgok talán egy kicsi démoni aurával.

Na ezt se hallottam még. Megjelenik arcomon egy perverz mosoly. 
-No lám féltékenyek vagyunk?-ragadom torkon.-Utálom ha fenyegetnek, ugye tudod?-nézek Aridamra.
-Majd jövünk.-azzal eltűntem Meluival együtt. Adtam is neki amiért szemtelen volt.

-Fúj...

-Na jó, akkor jössz velem.-

-Jó jó...

-ez üres. Melui mellett vagy szóval hallhatod, ha baj van-

-Ha hozzányúl akkor biztos fallal együtt megyek át megölni.

-Én lennék a legboldogabb.-

-Képzelem...Te mit keresel itt?

Manipulálással megmutatom neki, hogy mit csinált Melui a múltban és hogy ezért mit akarok és utána azt is, hogy vagytok ti, szóval annak mindegy. -Te fontosabb vagy.-

-Az hogy mi lesz velem az nem érdekel. Ezt te is tudod.

-Téged...- megmutatom neki Emmát. -Van akit igen.-

-Nekem egyszerűbb kijutnom mint neki..számíthtok rád?

-Még jó....- megmutatom neki Danielt. -Ő a másik iker. Ha tudjuk vigyük magunkal. Bár Melui nagyon őrzi-

-Megpróbáljuk.

-De én most visszamegyek.-

-Jó. Nehogy gyanút keltsünk.

Eltelt két hét mióta itt vannak. Aradia beilleszkedett. Bár Meluival nem rajonganak egymásért.

Ma meglátogathatom megint Noah-t és remélhetőleg ma le is tudunk lépni.
-MÁr úgy vártam. Alig bírtam a seggemen ülni.-mosolygok.

-Melui ma nincs itthon és Adam sincs ma itthon. Aridam meg elfoglalt. Nem sok jobb napot találhatnánk.- Noaht kiszedtük a börtönből és megindultunk. Egy ketten elmentek mellettünk simán manipuláltam őket. Yosu mintha utánunk nézett volna, de továbbment. Melui szobáján keresztül ment a terv, mert ott egyedül nem kerestük Danielt. -Lehet csak én vagyok vak, de itt nincs.-

-Itt a legerősebb a szaga...de valóban nem találjuk.-

-Lassan kifutunk az időből. Mennünk kéne.